Gondoltam gyorsan megkomponálom a sokadik első bejegyzést ezen a blogon…. ez volt májusban. Ciki vagy nem ciki, nem jött az ihlet meg a moiváció meg aminek ilyenkor kell. Minek magyarázzak nektek ha a saját életemet nem tudom kordában tartani, meg amúgyis.

Olyan szakaszba érkeztünk, ami körülbelül olyan gyakran van mint a napfogyatkozás – szóval ritkán. Biztos mindenkinek van olyan napja/hete/hónapja/éve, hogy nincs kedve semmihez, az égvilágon semmi nem teszi boldoggá, azt sincs kedve fenntartani ami van, nem hogy még valamit fejlesszen, elérjen, esetleg egészen véletlen új céljai legyenek és kőkeményen elkezdje megvalósítani őket. Rohadtul utálok ezekben a szakaszokban létezni, DE az ilyen periódusoknak mindig valami olyan végkimenetele van – ami szerencse-karma-titok-univerzum vagy a fene se tudja minek köszönhető -, hogy még vállon is veregetem magam, hogy ezt kibírtam.

Megjegyzem ilyenkor nem kell semmi tragédiának történnie ahhoz visszakapjam a józan eszem és ezzel együtt önmagam, engem a sikerélmény is ugyanúgy változtatásra késztet. Meg amúgyis sokan azt mondják, hogy kényszeres újjászülető vagyok, van aki lehülyéz emiatt, van aki pedig csak annyit mond, hogy oké Vízöntő a horoszkópod, mit várunk – én a hotoszkóptól semmit, csak mondom. Elég bosszantó egyébként, hogy a környezetem 90%-a csak akkor borzasztó érdeklődő az életemmel kapcsolatban amikor levegővétel nélkül képes vagyok panaszkodni, és bőszen bólógatnak, hogy látod én megmondtam stb. Azt már egyik se veszi figyelembe, hogy amikor azon munkálkodom hónapokig vagy évekig, hogy eljussak A-ból B-be ez mennyi gürizéssel, lemondással, áldozattal és bukással járt. Amit pedig a legjobban imádok az az, amikor valami sikerül, ezek meg fintorognak egyet, hogy mi más történhetett volna, de titkon mindegyik vakarja a fejét, hogy aztamindenit ennek már megint sikerült.

 

Annyi mindent szeretnék mondani és megmutatni hogy kategóriákba kellett rendezzem, amelyek között felül tudtok válogatni:

Plan B – ebben a topikban a szavakkal nem kifejezhető tervezési mániámnak hódolunk, valamint azoknak a tevékenységeknek amelyek pár évvel ezelőtt nem voltak benne az A TERVBEN.

Workhard – nem vagyok sztahanovista, de meg szeretném mutatni, hogy szeressél dolgozni mert nagyon annak mindig nagyon jó vége van. Vagyis nem 100% hogy én például jól jártam, de jöttök velem végig, szóval majd meglátjuk.

Fat Burn Diaries – itt arról lesz szó, hogy mit ne csinálj utánam, amennyiben égetnéd a zsírt. A sport és életmódváltás nagyon fontos része lett az életemnek, szóval bocsi ezt nem tudjuk kihagyni.

Travel – nem mondom, hogy havi 2x fehérhomokú tengerpartokon fotózom éppen fogyóban lévő testem – csak ha rámszakad az OTP és nem kell mással foglalkoznom -, de természetesen az utazásaimról és mások utazási szokásairól szeretnék nektek beszámolni.

A majom most ugrik a vízbe, mert ezek a kategóriák egymás testvérei, egyik sem létezne a másik nélkül jelenleg az életemben. Kivéve talán a Fat Burn Diaries rész, arról mindentől függetlenül is lehetne regélni hosszú posztokon keresztül. Szóval ha ez bárkit is érdekel, kövessen az Instagrammon és Twitteren ott szólok ha valahová új bejegyzés kerül fel. Lent balra találjátok a social media ikonokat, túl akarok lenni ezen a bejegyzésen, nem linkelem.