About

Vivien vagyok, 25 éves, Vízöntő. Kezdő életmódváltó, turizmuskedvelő, wannabe webdesigner, blogger, planner mániás. Szeretem a szuperhősöket és a takarítást valamint utána a tisztaságot. Ha valamit akarok, akkor azt azonnal, általában ez szokott működni. Utálok repülni, de szeretek utazni, nem szeretem ha valaki értetlen. 10 éve írtam egy ötéves tervet… Elbuktam, ezért született ez a blog! 

Réges régen még kamaszkorom hajnalán nagyon szenvedtem a hangulatváltozásoktól, meg akartam válatani a világot és mindig nagyon fájt ha nem sikerült – általában naponta kétszer. Mivel a barátnőim is ugyanezzel szenvedtek rohadtul nem jöttünk ki, sokat voltam egyedül. Egyszer írtam egy levelet magamnak, elképzeltem hogy túl vagyok ezen az időszakon és mennyire jó lesz ha vége, mennyire olyan ember leszek mint amilyen lenni akarok. Ekkor sírtam életemben talán a legjobban, és ekkor először jöttem rá hogy az írás gyógyít. Ezért kezdtem blogot írni. Ennek lassan 10 éve, de mindig kerestem a megújulást, mindig újat indítottam ha belefásultam egy-egy blogba, aztán egy időre abba is hagytam….

Azért kezdtem újra, mert hiányzott ez az egész, olyan mint egy terápia. Mivel nagyon sok a dolgom – és azt tervezem, hogy egyre több lesz -, kellett egy hely, ahol minden ezzel járó nehézséget és örömöt megoszthatok. Ez volt az egyik ok, a másik pedig hogy nem csak összerántani akarom az életemet, hanem változtatni rajta. Itt jön a cím, plan B…

Mindig is pontos elképzeléseim voltak arról, hogy mit mikor mennyi ideig, milyen célokkal és eredményekkel akarok csinálni, továbbtanulás, karrierépítés, önálló élet, lakhatás stb. Pontosan elképzeltem, hogy milyen ember lesz belőlem ezáltal, de nem így történt. Itt megjegyezném, hogy nem csak leírtam ezeket a dolgokat és vártam hanem kőkeményen dolgoztam is azért hogy oda jussak ahová akarok, de az életem teljesen más irányt vett. Hanem megnézem a 10 évvel ezelőtti jegyzeteimet, arra jutok, hogy pontosan olyan ember lettem amilyen mindig is akartam de nem azt az utat járom amelyiket akartam, de ez egyáltalán nem baj, mert ha jól vagyok akkor jó helyen is vagyok. Viszont nem nyugszom bele a helyzetbe, csak el kell fogadni hogy nem mindig az a terv működik elsőre amit az ember elképzel – általában tizedjére sem az működik de mindegy. Változtatni nem azért akarok mert nem jó nekem így, hanem azért hogy tanuljam meg élvezni azt amim van, nem mindig csak menni előre ész nélkül….